A globális világválság nem gazdasági jellegű. A recesszió, és ezzel járó munkanélküliség, nyomor és szociális szétesés nem lehet a hiányos gazdasági potenciál következménye, hiszen olyan térségeket is súlyt, melyek szakképzett munkaerővel, nagy hagyományú termelési kultúrával, jól kiépített gazdasági infrastruktúrával és termelő eszközkapacitással rendelkeznek. A válság során anyagi kultúra fejlődésének és újratermelésének kommunikációs bázisa válik üzemképtelenné, melynek hatására a gazdasági funkciók szervezettsége esik szét, a gazdasági szervezetek elszeparálódnak egymástól, és működésképtelenné válnak.
A gazdasági kommunikáció legalapvetőbb intézménye a fizetőeszköz. A válságot az okozza, hogy ez a legfontosabb gazdasági közintézmény jelenleg magántulajdonban lévő intézmények által kerül kibocsátásra, és a működtetés felett semmiféle társadalmi kontrol nem érvényesül. A gazdasági válság hátterében valójában pénzügyi ellehetetlenülés húzódik, amely a globális eladósodás következményeként maga után vonja a szociális, kulturális, ökológiai és politikai katasztrófák sorozatát.
A társadalom gazdasági, ökológiai, szociális fenntarthatóságának legfőbb feltétele a pénzügyi rendszer közhasznú átalakítása közösségi fizetőeszköz rendszerek bevezetésével.
A közösségi fizetőeszközökkel szemben támasztott legfontosabb követelmények az alábbiak:
Valóságos fedezettel rendelkezik. A fizetőeszköz kibocsátója garantálja, hogy a fizetőeszköz érvényességi idejében bármikor meghatározott mennyiségű tényleges használati értékkel rendelkező árura cseréli.
Legitim kibocsátó intézmény: A fizetőeszköz használóinak közössége intézményesített képviselettel rendelkezik, mely irányítja és ellenőrzi a fizetőeszköz kibocsátásának szabályait és működését.
Használati díj terheli. A kibocsátó időarányos használati díjjal terheli a kibocsátott fizetőeszközt, melynek következtében a forgalomban lévő fizetőeszköz alkalmatlanná válik uzsorajövedelem képzésére.
Inflációmentes: A használati díjból származó jövedelem csakis abban a gazdasági mezőben használható fel, ahol a fizetőeszköz forgalomban van. A fizetőeszköz körforgását nem szakíthatja meg a forgalomba hozásból eredő jövedelem kivonása a használattal érintett gazdasági térségéből. A kibocsátott fizetőeszköz mennyiségét a kibocsátó olyan módon szabályozza, hogy a fedezeti áru fix ára folyamatosan stabilan tükrözze a piacon mutatkozó valóságos cserérték arányokat.
A kibocsátásból származó jövedelem közösségi célokat szolgál: A kibocsátásból származó jövedelem, melynek formája a fizetőeszköz használati díja, közösségi beszerzések és beruházások formájában közösségi célokat szolgálva áramlik vissza a használók közösségéhez.
